Napellenző Archives

Miskolci árnyékolók

szeptember 19, 2020szeptember 17, 2020 Szerző: Arvaiedit

Miskolci Árnyékolók

Tündérkert

Ha semmilyen tető nincs fölöttünk: hát bizony látványnak pazar, luxus érzetet ad… hiszen feltételez egy állandó személyzetet, aki ki-be hordja a párnákat, még akkor is ha kültéri. Ha sok eső esik rá, sokáig vizes marad.

Teraszról nézve a napernyők teteje. Szép látvány a világos ernyő a bükk sötétzöld dombjai között.

Napernyők a földről nézve: világos szövet szín ellenére jó az árnyékoló képessége. És mivel világos, nem szívja magába annyira meleget. Jó színválasztás. A kis szellőző nyílás fent dekoratív és nagyon hasznos, bár ez nem egy nagyméretű ernyő, mégis a felszálló meleg levegő azonnal el tud távozni. Mivel az ernyők kicsik, nem érnek össze, viszonylag sok napsütötte terület marad. Ez jó áprilisban, májusban és szeptemberben, de a nyári forróságban a sötét színű kerti bútor akár 40-50 fokos lehet.

Ügyes megoldás a részben ponyvával takart fa pergola tető. Viszonylag nagy területet egyben árnyékol, véd az esőtől is, de az üresen hagyott sávokon keresztül eltávozik a meleg levegő. Bizony nagy hiba lett volna teljes ponyva fedést csinálni egy ekkora méretű teraszon.

Fedés és nem fedés. Hasznos. De itt a lámpa füzért fotóztam: érdemes otthon is megcsinálni: a könyökkaros napellenző karjaira, homlokcsövére felfüggesztett lámpasor nagyon dekoratív és hasznos lehet az egyre hamarabb sötétedő őszi estékben. Az idő még szép, kellemes, a hangulatvilágítás pedig nagyot dob a társaság kedvén.

A pergola tető felülről nézve. A ponyvát még kicsit meg is cakkozták. Kicsi domborúság van az első szekcióban, utána teljesen egyenes. Nem tudtam megfejteni ennek az okát. A víz könnyű és gyors lefolyása érdekében szerencsés a lejtés, jó, ha a dőlésszöge is elég nagy. A ponyva esővízzel is meg tud telni, elnehezedik, elkezd átcsepegni rajta az esővíz, megnyúlik, nehezen szárad, így hamar penészedik majd.

Az egyenes ponyvákban megül a víz a bordák között. Mi lesz ha hó jön? Mekkora hóterhet bír el?Vagy leszedik minden ősszel? A ponyva elnehezül a víztől, megnyúlik. Könnyen penészedésnek indul, mert lassan tud száradni… Pici lejtés ugyan lehet benne, látszik hol vizes még mindig a ponyva. A drapérián lecsorgó víz sem jobb, azon kívül hogy hamar koszcsíkot hagy maga után, rögtön az asztalok közé csorog be az esővíz, a székekre párnákra. Van megoldás: esőcsatornának hívják. A szellőzést fontos megtartani, de kell gondolni az esőre is. Meg a hóra.

A világos ponyva szín itt is tökéletes választás.Ha a ponyva fedés jelenlegi szépségét meg akarják őrizni, akkor ez bizony hamar cserét fog igényelni.

Csak a szerkezet is képes árnyékolni. A nap irányába állított függőleges deszkák részleges, kellemes védelmet nyújtanak a nem déli tájolású teraszokon.

A fagyi is finom. A madarak is láthatóan jól vannak. gyerekek és idősek gyakran megállnak mellettük.

További oldalak Tündérkertről:

https://minap.hu/cikk/tunderkert-varazslatok-foldje

Mi az a csodás kert a vár tövében?

Napellenzők a régi időkben

június 25, 2020 Szerző: Arvaiedit

Napellenző története

A nap mindig is barátja, de gyakran ellensége is volt az embernek. Például a bozót tüzek vagy az aszályos évek. Az árnyék hiánya – amikor feltétlen szükség lett volna rá – évezredek óta zavarja az embereket. A következő cikk a napvédelmet és annak történelmi szakaszai vizsgálja.

Napvédelem az ősi és korai időkben

A napellenzők használatát a legkorábbi időkben természetesen csak korlátozott mértékben lehet igazolni, mivel nincsenek történelmi leírások, a tudósok az ásatásokra és a barlangfestményekre támaszkodtak az akkori életkörülmények rekonstruálására.

Általános vélemény, hogy a barlanglakásokat állati bőrök borították . Elsősorban a hideg és az időjárás elleni védelemhez használták fel, de ezek a korai napellenzők is hasznosnak voltak a nap és a ragadozók szeme ellen. Kültéri tartózkodáskor a bőröket vagy a nagy leveleket botok közé feszítették – ez menedéket adott tűző nap ellen.

Az ókori egyiptomiak által használt szövet napvitorlák használatát szintén történelmileg dokumentálták .

Ezek használatát elsősorban a fáraók és udvaruk élvezték, mivel abban az időben az anyagot már minőségi szintű luxuscikknek tartották.

A klasszikus antikvitás jelentős szerepet játszott a napvitorla fejlődésében. Az ókori Görögországban a napellenzőket mind a magán, mind a közterületen használtak. A történelmi napellenzők használatának legtöbb bizonyítéka azonban a római kultúrából származik; ezért a legmegbízhatóbb és legátfogóbb kutatási eredmények ezen a területen találhatóak meg.

Napellenzők a Római Birodalomban

Velum: Napellenző a római antikvitásból

A „ velarium ” latin kifejezés a „velum” latin kifejezésből származik, amely általában „függő ruhákat” jelent, függetlenül attól, hogy köpeny, függöny vagy napellenző-e. Az ilyen ruhadarabokat gyakran elsősorban dekoratív célokra használták a római házakban. Az átrium (a klasszikus római ház központi szobája) napvitorlákkal volt felszerelve, mind a nap, mind a szél és az eső elleni védelem érdekében. A Vela-t (többes számban a Velum) nyilvános helyeken is használták, például a Római Fórumon , az ókori Róma központi téren. Időnként az utcákat (nem csak Rómában, hanem Pompeijben is) napellenzők borították, hogy a felvonulásokat ünnepi ruhába öltözhessék, és ezzel egyidejűleg garantálják a környék résztvevőinek a napvédelmet.

Róma és az egész Római Birodalom a színházakról és amfiteátrumokról volt ismert , amelyek a kulturális élet központi helyét képviselték és nagy tömegek által látogatották. Az arisztokrácia és a csőcselék összegyűlt a tragédiák vagy gladiátoros és állati harcok, szekérversenyek és egyéb látványosságok megtekintésére.

A történeti források szerint Quintus Lutatius Catulus politikus és konzul volt az, aki Kr. E. 69-ben először helyezetett el egy napellenzőt színház fölé.

A Vela mint ilyen már létezett korábban; azonban a színházi árnyékolóként való felhasználása új dolog volt. A velum első használatát amfiteátrumban történelmileg már a római Nero császár uralma alatt tanúsították.

Funkció és anyag

A festett ágyneműt eredetileg anyagként használták a történelmi napellenzőkhez ; később a történelmi forrásokban (különösen Plinius írásaiban) a „carbasust” említik a napellenző anyagának. Pamut szövetek eredetileg említett mint „carbasus” ; ebben az esetben nem biztos, hogy adott típusú len vagy könnyű pamutszövet kerül-e felhasználásra.

Felépítés és felerősítés

A történeti forrásokban a napellenzőket csak többes számban (vela) beszélik. Ezért feltételezhető, hogy a tetők nem nagy ponyvából, hanem több vagy több szakaszból álltak.

Különböző források vannak a felfüggesztés típusáról: egyrészt állításuk szerint függőleges oszlopokhoz és vízszintes gerendákhoz vannak rögzítve . Egy másik forrás a kötélre felfüggesztett és így mozgatható Vela-t írja le

A Colosseum napellenzője

A római Colosseum a világ egyik leghíresebb épülete. Az amfiteátrum a maga nemében a legnagyobb és Kr. E. 69 és 96 között épült. Még ma is, amikor megnézed a hatalmas épület maradványait, valószínűtlennek tűnik, hogy egyszer egy teljes napvitorla – a velarium – borította be . Különböző bizonyítékok és hagyományok igazolják ezt a tényt.

A Colosseum eredetileg 240 oszlopkonzollal volt felszerelve az épület felső szélén , ebből 100 megmaradt. Ezeket az árboctartókat úgy tervezték, hogy azokban lévő árbocok ne mozduljanak el, hogy nagyobb stabilitást biztosítsanak a velarium kinyitásakor. Összességében feltűnő, hogy a Colosseum egyes oszlopkonzoljai közötti távolság olyan kicsi, mint egyetlen más amfiteátrumban, amelyet eddig megvizsgáltak. Ez szemlélteti a tervezők azon erőfeszítéseit, hogy a belső tér a lehető legnagyobb mértékben árnyékkal szolgáljon.

Maga a napellenző számos azonos méretű ponyvából állt, amelyeket összecsomóztak. Az építkezés középpontjában egy gyűrű volt, amely az aréna padlóján volt. A kötelek feszítésére használt kötelek ebből a gyűrűből az árbocok felett kifelé futottak, ahol a napvitorlát speciális csörlőkkel feszítették.A császári-római flotta tapasztalt tengerészei voltak felelősek a hatalmas napellenző üzemeltetéséért. A verarium megnyitása önmagában több napot vett igénybe, és körülbelül 100 ember dolgozott.

Napellenző ponyvák – melyiket válasszuk?

július 12, 2020május 18, 2020 Szerző: Arvaiedit

Egyszínű vagy csíkos? Világos vagy sötét?

Elsőre mindenki a színre és designra gondol: Egyszínű vagy csíkos? Világos vagy sötét? Sárga, kék, zöld vagy szürke? A döntés nem könnyű, a napellenző hangsúlyos része a terasznak, erkélynek. Ráadásul amikor átsüt rajta a nap, bizony nem mindegy, hogy a 6-20 négyzetméter ponyvánk galambszürke vagy villantós narancs árnyalatú.

Látunk a ponyvából egy kis darabot, nehéz elképzelni, milyen lehet nagy felületben.

A Sattler napellenző ponyvákat talán a legtöbben már ismerik, hiszen nagy múltú, komoly minőséget képviselő cégről van szó.

A cég weboldalán segíti, a választást, megmutatja több környezetben a választott ponyvát.

A Sattler Csoport székhelye Ausztriában van (alapítva 1875-ben!), ezen kívül leányvállalatai vannak az USA-ban, Németországban, Olaszországban, Svájcban és Franciaországban.

Ha első lelkesedésünk után jobban megnézzük az egyes ponyvák adatlapját, akkor elkezdünk kérdezősködni, pl.: Mi jelent az hogy UV 40, 60, 80? ..

Jobb esetben az üzletkötő tud rá válaszolni, rosszabb esetben csupán a vállát vonogatja: Higgye el, ez a legjobb!

Nézzünk egy kicsit rá: Mit jelentenek a Sattler iconok. Hol találhatók ezek az ikonok, van-e jelentősége a vásárlás szempontjából. Nézzünk egy alap kivitelt:

1) UV 80, mutatja az első, ha jobbról indulunk el.

Míg mások UV 40, vagy 60, ez épp 80.

Kérdések: Mit jelent ez? Minél nagyobb a szám, annál sötétebb van alatta? Ha déli fekvésű a teraszom, akkor csak 80-t választhatok? A 40 kifakul nagyon hamar?

Válasz: Gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mint a napkrém fényvédő faktora. Minél magasabb a szám, annál kevesebb káros UV sugárzás jut át a ponyván. Nem határozza meg az átjutó fény mennyiségét, nincs összefüggésben azzal, hogy milyen gyorsan fakul ki a ponyva. Az árnyékolt felület alatti fényvédelmet mutatja meg.

De vigyázzunk, hiszen az UV 40 és az UV 80 között nagyon nagynak tűnik a különbség, de valójában nagyon csekély az eltérés az UV védelem között!

Mutatom viszonyszámokkal:

Egy lombos fa árnyékában 5-15 az UV faktor, egy póló esetében 2-10, a Sattler ponyva UV védelme: 40-80

Már az UV 40 is azt jelenti, hogy az UV sugárzás 97,5 %-át blokkolja, az UV 80 többet, 98,75 %-ot! Tehát van különbség, de alig számottevő.

Konklúzió: Jó tisztában lenni az UV faktor jelentésével, de a választáskor nem kell, hogy ez legyen az elsődleges szempont: mindenképp jól választunk!

UV 40, 60, 80, szinte mindegy: a 40 is sokszorosa egy lombos fa UV védelmének.

2) Napsugárzás és az otthon: jobbról a 2. ikon.

Kérdések: Milyen hatással lehet egy jól felhelyezett árnyékoló a lakásunk hőmérsékletére? Várható-e jelentős megtakarítás a klíma működésekor?

Válasz: Sok függ az üveg nagyságától és tájolástól, de számítások szerint akár 80%-kal csökkenthető a klíma működése.

Konklúzió: Üveges teraszajtók, teraszok árnyékolása a falfelütet, talajt 15-25 C°-kal alacsonyabb hőmérsékleten tartja. A direkt besugárzás megszüntetésével, igen komoly hőmérséklet csökkenést érhetünk el a lakótérben. Az üvegfelületek árnyékolása, nem csak jó, hanem szükséges!

3) TEX-Gard, Easy-Clean, mutatja jobbról a 3. ikon.

Kérdés: Még tőlem eddig senki nem kérdezte meg magától :o) Pedig érdekes és hasznos a mögötte rejlő információ.

Így itt nincs válasz, :o) csak felhasználói szempontból némi fontos és érdekes információ a ponyváról: A hosszútávú élmény garantált 🙂 Ugyanis a vászon utolsó lépésben egy speciális felület kezelést kap, amitől sokáig képes ellenállni a párának, esőnek és a szennyeződéseknek. Úgynevezett öntisztító képessége van. Sokáig ellenáll a gombásodásnak is, de tilos vizesen feltekerni! Kezelése igy nagyon egyszerű:

Langyos szappanos vízzel tisztítható, a felületi szennyeződéseket egy kefével időnként távolítsuk el.

4) ACRYLIC, mutatja a 4 ikon jobbról

Kérdések: Miért, milyen lehet még? Milyen anyagú kapható a nagyáruházakban? Melyiket válasszam?

Válasz: Leggyakrabban a vászon, a vinil és a poliészter fordul elő az akril mellett.

A vászon UV védelme a legalacsonyabb, esőre érzékeny. Előnye, hogy átáramlik rajta a meleg levegő.

A vinil ragyogó színekben elérhető, minőségtől függően UV stabil, jól ellenáll a víznek, nehezen penészedik be. Hátránya, hogy mivel nejlon, így nem szellőzik át. Az alatta felszálló meleg levegő megreked a ponyva alatt, amit visszasugároz lefelé. Viszont olcsóbb anyag, mint bármelyik másik.

Az acryl szintén UV stabil, nehezen penészedik Nagyon jól ellenáll a környezeti hatásoknak: eső, pára, erős UV, szél. A Sattler a ponyvát vékony, anyagában színezett szálakból szövi, így akár 10 év után sem fakul, és az anyag az átszellőzése is nagyszerű a szövés miatt. Nem fogja meg a felszálló forró levegőt, még akkor sem, ha sötét napellenzőt választunk.

Anyagában színezett akril szál olyan, mint a répa, a felületi színezés pedig olyan, mint az uborka héja. Hámozzuk le, és nézzük meg a színt ez után is! 🙂

Melyiket válasszuk a napellenző ponyvák közül?

A legjobb választás az akril vászon. Környezeti hatásoknak rendkívül jól ellenáll, Uv stabil, nem hajlamos penészedésre, ugyanakkor átlélegzik, a levegő cirkulálása is hűti az alatta lévő árnyékolt területet. Akár sötétebb színt is biztonságosan választhatunk.

Akril: anyagában színezett szálakból szőve, átengedi a felszálló forró levegőt.

Tanács napellenző vásárláshoz:

Feltétlenül olvassuk el a termék adatlapját (ha van egyáltalán). Le van írva miből készül a ponyva, a karok, miből készül a fém szerkezet. Jó viszonyítási alap lehet, az adott méretű napellenző súlya is, ha több helyen megnézzük. Nem mindegy mennyi anyag van benne.

Napháló -kint és bent, lent és fent, kézzel és motorral, tokkal és vonóval..

május 22, 2020május 18, 2020 Szerző: Arvaiedit

.., ja bocs: tok nélkül, de soha nem ész nélkül! ツ

Kapcsolat a külvilággal, szűrt fény, jó hő-visszaverő képesség.

Egy termék, ahol a szépség együtt jár az ésszerűséggel, a vagányság az eleganciával, a minimál stílus harmóniára lel az otthonosságot idéző cirádákkal..

NAPHÁLÓ – SCREEN

Először is nézzük a hálót, magát. Többféle gyártó, többféle terméke van forgalomban, én most kiválasztom a méltán népszerű SOLTIS anyagot, a Serge Ferrari Vállalat termékét.

Hogy miért Soltis ?

Mert a cég nagy múltú, 1973-ban alapította Serge Ferrari nevű francia vállalkozó, aki kifejlesztett egy speciális, kompozit napvédő hálót, mely könnyű, de mégis tartós. A Précontraint anyag azóta világszabadalom, ma is ez az alapja a Soltis naphálóknak:

Franciaországban van a vállalat központja, és már több mint 800 alkalmazott dolgozik több mint 80 országban, és több mint 100 nagykereskedő partnert lát el alapanyaggal. Megalapítói, és mesterei a szakmának, a cég növekedése, fejlődése, tapasztalata töretlenül ível felfelé.

A cég a környezetvédelemben is élen jár. És nem csak most, mert divatos. Egyrészt a termék rendkívüli élettartama már önmagában jó pont. Másrészt a gyártás során nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minél kevesebb alapanyagból és minél kevesebb energia felhasználásával állítsanak elő új terméket. Az újrahasznosítás is fontos: a Serge Ferrari cégcsoport dolgozta ki az úgynevezett Texyloop technológiát, melyben szét tudják választani a poliészter szálat a PVC-től.

NÉZZÜK, MI MINDENRE HASZNÁLHATÓ A NAPHÁLÓ EGY CSALÁDI HÁZNÁL:

Kedvet kapni a naphálóhoz nagyon könnyű! Nézzük csak meg közelebbről!

A női szem a színeket látja meg először: a szürke,ezüst, bézs árnyalatok mellett az extra brillantos színek is jelen vannak: bordó, narancs, augusztusi kék, nyári zöld…Ebben nem igazán tudok segíteni, hiszen ízlés, temperamentum és hangulat kérdése.. Bevállalós, vagy visszafogott.. Hát kinek mi jön be…

★ A női szív érezni akarja melyik fog beleilleni a családi életükbe, azt keresi, amelyiket meg fogja szeretni. ★

A férfi szem az anyagot látja.

Tudni akar mindent, ami ésszel egzaktul felfogható, ami táblázatba rendezhető, ami mérhető és kiszámítható előre. Az foglalkoztatja, hogy mennyi fény jön át rajta, mennyi hőenergiát ver vissza, milyen hatással van a az anyag színe az energetikai adatokra. Mennyire lesz bent sötét, mennyi hő jut át az anyagon. Mennyire tartós, nyúlik-e, tisztítható-e, árt-e neki az UV, az eső, a fagy… Mit jelentenek az ikonok, és egyáltalán mi a csuda az hogy Soltis 86 és Soltis 92… Biztos van ennek is oka..

Ez már az én szakterületem, nézzük a mérhető paramétereket!

★ A nők nyugodtan görgessenek a végére a fotókhoz, és továbbra is hallgassanak az ösztöneikre! ★

1) Soltis 86 és Soltis 92

86 és 92 mérőszámok: árnyékolóképességet jelent %-ban!

A fehér egy Soltis 92 típusú anyag a ráeső fény 92%-át megfogja, a bordó a 86-os, az csak 86%-ban árnyékol. Minden naphálón át is lehet látni, csak nem azonos mértékben. Minél nagyobb, sűrűbb a lyukacsozás, annál jobban. Mindkét mintázatú anyag esetében sokféle színből választhatunk. Ha bent TV-t akarunk nézni, vagy nagy üvegfelületünk van déli tájolással, akkor talán célszerűbb a 92-es anyagból választani, De általános szabály nincs.

2) Energetikai tulajdonságok:

avagy miért hordunk a 38 fokos hőségben fehér, jól szellőző ruhát, és nem sűrű szövésű feketét.. :o)

Minden anyagra jutó egységnyi napenergia egy része visszaverődik (REFLECTION), másik része áthatol rajta (TRANSMISSION) és harmadik részét elnyeli (ABSORPTION). Ezek laboratóriumi körülmények között nagyon jól mérhető adatok, melyekből komplex mérőszámot is meg lehet adni, nevezzük HŐVÉDELMI HATÁSFOKNAK, ez a g(tot) jelölést kapta. Ebbe már beletartozik kültéri árnyékoló esetén az üveg hőátbocsátási tényezője, az U értéke is. A g(tot-e) értéket nézzük ha az üveg külső oldalára tervezzük az árnyékolót, és a g(tot-i) értéket akkor, ha a belső oldalán lesz a napháló.

A lenti képsor jól összefoglalja az eddigieket, aki megijedne a 2. táblázattól, az se tegye, ígérem nem csak hasznos, hanem érdekes is lesz..!:

3) Színek és fények..

És akkor nézzük meg, miért járunk nyáron világos, szellős, laza ruhában..

A tervem: nézzük meg kicsit jobban a Soltis 86 sorozatból a feketét és a fehéret: mire számíthatunk bent? Ezután mindent fejtetőre állítunk: a háló külső oldala legyen ezüst-tükrös, a belső pedig fekete…..

Összehasonlítjuk a fehéret és a feketét, és mindezt izgalmassá tesszük csipetnyi ezüsttel…Lássuk a medvét!

1) Fehér-fehér napháló:

a nap 59%-át visszaveri, 29%-át átengedi, csakúgy szórja a fényt szét a szobába. 12%-ot tud csak elnyelni: az anyag hűvös marad, a nap alig melegíti fel. Hőfaktora külső árnyékolás esetén: 0,2!! WOW! A fehér naphálóra jutó napenergiából csupán 20% jut be a szobába! Hát még ha Soltis 92 lenne… na majd megnézzük, az mit tud..

2) Fekete-fekete napháló:

A napenergiának csupán 7%-át veri vissza! 17%-ot enged be a szobába, szemben a fehér 29%-ával… tehát mondhatjuk majdnem kétszer olyan sötét van a szobában a feketével, mintha fehér lenne. És hol van a többi energia? Hát igen: az anyag magába szívta! Azaz jó alaposan felmelegszik. Na és itt egy szép csavar: Hővédelmi hatásfoka ha külső oldalon van, akkor 0,18!!! Jobb mint a fehéré! Ez hogy lehet? Egyszerű a válasz: a jó nyári ruha szellős, laza szövésű, mert úgy el tud távozni a testünk melege… Itt is ugyanez történik: ha az üveg külső oldalán van, a felmelegedett levegő a hálós laza szerkezeten simán el tud távozni. Hűsítő légáram keletkezik az árnyékoló anyagán át. És mivel kevesebb energiát enged át mint a fehér, így összességében picivel jobb is tud lenni, mint a fehér! DE CSAK KÜLTÉRBEN! Ha az ablakon belül van a napháló, akkor a Hővédelmi hatásfoka 0,55 !!! Azaz a bejövő energia 55%-a landol a beltérben, mert a magába gyűjtött hőenergiát ott bocsájtja ki. Tanulság: bentre SOHA ne tegyünk sötét színű árnyékolót, kintre viszont bátran!

Itt egy percere álljunk meg, mert a redőny az közérdek :o) Kell hogy beszéljünk róla, mint árnyékolóról. A világos alu palást itt is sokkal kevésbé melegszik fel, mint a sötét. Az ablak és palást közötti kicsi légrés felmelegszik, nem is kicsit, ha déli oldalon vagyunk és sötét színű a redőnyünk, akkor akár 60-80 C°is lehet! Hiába engedjük ritkára, az áramlás alig tud megindulni, a forró levegő az ablakot fűti kintről. Véd a direkt naptól, ez jó és fontos, de egész nap 70 fokos hőségben tartja az ablakot míg odakint „csak” 34 fok van…

Térjünk vissza a naphálóhoz..

3) Fekete-ezüst napháló (külső oldal):

17% napenergiát enged át, pont mint a fekete. Sötétítés: PIPA! 31%-ot ver vissza! WOW! Majdnem 5x annyit, min ezüst bevonat nélkül! A hőenergia 52%-át tartja magában (fekete: 76%!), nem tart magában annyi hőt, mintha fekete lenne. Nem éri utol ugyan a fehéret, de jelentősen megközelítette! A külső ezüst bevonat tehát jelentősen feljavította az anyag energetikai tulajdonságait, külső és belső árnyékolóként is jobb hatásfokú, mint a bevonat nélküli változat! TEHÁT VAN MEGOLDÁS RÁ, HOGY SÖTÉT SZÍNŰ LEGYEN, jól sötétítsen és a eléggé hűvös legyen.

ÖSSZEGEZVE: A külső árnyékolók mindig jobbak, mint a belső oldaliak. A világos színek általában kevésbé sötétítenek, szórják a fényt, de jó a hővisszaverő képességük. A sötétek jobban sötétítenek, de kevésbé hatékonyak. Ezt javíthatjuk, ha a külső oldala ezüst-tükrős. Az átszellőzés, a légáramlat nagyon fontos! Ezért nagyon jó választás akár napellenzőre is a napháló! A felszálló meleg levegő el tud távozni a hálón keresztül. Bár a Sattler ponyvának is egészen hasonló, jól szellőző anyaga van, érdemes erről is többet tudni.

A legfontosabb azonban: hogy árnyékolni muszáj! Ha csak a fekete jön számításba és csak bent, akkor is a hőenergia 55%-át engedi csak át, külső árnyékolóként pedig csak a 18%-át! Ez a ma már szükségszerű.